2016. december 9., péntek

A szerelem ereje

   Amikor a világ atomjaira hullik és minden szétesik, én is csak ülök a romhalmaz tetején, mint egy törött játék. Akármerre nézek, mindenütt csak az enyészet. Tudom, mit kéne tennem, de nem merem. De Te akkor majd eljössz értem, mert Te vagy az egyetlen, aki megmenthet. Mert Te szemeidben nem a mindenség enyészetét látom majd tükröződni, lépted nyomán nem a pusztítás szele fúj. Te hozod majd meg az enyhülést. Az újjászületést. Akkor majd lehajolsz hozzám, a szemembe nézel, és tudni fogom, hogy most már rendben lesznek a dolgok. Te fogsz felébreszteni, Te nyitod fel vak szemeimet egy új világra. Ott térdelsz majd mellettem a felperzselt világ tetején, és tudni fogom, hogy hazatértem.Otthon leszek, ahová mindig is indultam. Sárból lettem s megint sárrá leszek, de egy tűnékeny pillanatig valami más lehetek. Talán ember.