2016. augusztus 5., péntek

Hová vezetnek az utak?

   Te tudod, hogyan lesznek az utak? Én nem. Arra gondolok, hogy ki volt a legelső, aki végigment rajta. Hogyan indul el valaki, hogyha nincsenek utak? Honnan tudja, hogy merre kell mennie? Honnan tudja, hogy merre jó menni? És hogyan találja meg újra és újra ugyanazt az utat, ami még nem is létezik, ha már egyszer megtapasztalta, hogy jó? Vagy az utak előbb voltak, mint az emberek? Akkor az állatok találták meg az utakat? Mégis, az emberek számára a lehető legoptimálisabbak. 
   Egyáltalán az utak mindig is léteztek és léteznek, csak meg kell őket találni? Vagy valaki kijelöli őket? Nem a már megépített utakra gondolok, hanem azokra a fő irányokra, ösvényekre, amelyeknek a története a múltba vész. Valahogy olyan természetesnek vesszük, hogy vannak, hogy használjuk őket. Mert annyira tökéletesek, hogy talán el sem gondolkodunk rajta, hogyan lettek. Vagy mi alkalmazkodunk az utakhoz? Különös dolog. Mi volt előbb, az út vagy az utazó?
   A Pilis tele van olyan 'királyi utakkal', amelyeket talán észre sem veszünk, hogy mennyire jók. Hegyen-völgyön át lehet menni úgy, hogy alig van emelkedő, nem kell halált megvető bátorsággal leereszkedni hegyoldalakban és lihegve megmászni csúcsokat. Olyan természetesen tökéletes utak, hogy az ember kényelmesen végigsétálhat rajtuk. És rengeteg ilyen út van. Szerte a világon. 
   Hát hogy van ez, az út szüli az utasát vagy az utas keresi meg a világban az útját?


Nincsenek megjegyzések: