2016. augusztus 28., vasárnap

Ezért nincs tévém

   Már több, mint 10 éve nincs tévénk. Ha jól számolom úgy 12 évnél járunk. Azt gondolom ez a minimális feltétele a mentális egészségnek. Persze az emberre ömlő szemét áradatát nem lehet feltartóztatni, csak csökkenteni. Mert hiába nincs tévé, nem olvasok 'magazinokat', sőt, a közéletet minden formájában igyekszem elkerülni, a mocsár így is megtalál. Miért is?
   A reklámok nagy része kikerülhetetlen. Némi obszcén felhangja volt annak például, amikor néhány éve az egyik bevásárlóközpont falán egy híres focista altestét csodálhattuk hónapokon keresztül. Mert egy alsóneműt hivatott tukmálni. És tette mindezt úgy, hogy becses hímtagját - azzal a bizonyos fehérneművel megtoldva - tizennéhány méteres nagyításban csodálhattuk. A város minden pontjáról megfigyelhető, kolosszális jelenség volt. Ezek a kikerülhetetlen részei a közéletnek.
    A másik, amikor minden emberi közösségben az a téma, hogy mi volt a tévében, mik a közélet aktualitásai. Persze ez nem politizálás vagy gazdasági, társadalmi eszmecsere, hanem a 'sztárok' viselt dolgain való csámcsogás. Érdekes, erről mindenki tud. Ez még nem is lenne baj, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mivel tölti a pihenés értékes perceit. Mivel én is eldönthetem, úgy döntöttem, hogy nem kérek ebből a maszlagból. De a körülöttem lévő entitásoknak köszönhetően igenis kérnem kell belőle. Jobb napjaimon finoman emlékeztetem az illetőt, hogy nincs tévém, mert nem érdekel ez a téma, és ha érdekelne, magam is megtekinteném a szóban forgó műsort. De mivel NEM ÉRDEKEL, nem tekintem meg, ebből kifolyólag nem is akarok róla beszélni. Ilyenkor döbbenet: "ja, nekem van tévém, de nem is nézem" felkiáltással tízből tíz ember kifarol a szituációból.  Aztán persze kiderül, hogy csak 'olcsó' előfizetése van, csak ötven csatorna jön be, csak negyvenet néz belőle. A másik kedvencem, hogy "nem is nézem, csak úgy megy a háttérben". Minek is?!? 
   Dacosabb napjaimon elmondom, hogy azért nincs tévém, mert szerintem kilúgozza az agyat, tele van hülyeséggel, elrabolja az időmet, satöbbi. Erre már egész világmegváltó prédikációm van (más kérdés, hogy eddig egyetlen embert sikerült leszoktatnom a felesleges tévézésről - de legalább próbálkozom). Az ilyenkori reakciók is megdöbbentőek: "én csak természetfilmeket nézek" - mintha az valami intellektuális magaslat lenne, vacsi közben abban gyönyörködni, ahogyan az oroszlánok felzabálnak egy csapat gazellát. "Én csak a híradót nézem; ha nem nézed, honnan tájékozódsz a világ dolgairól?" Ez már rafkós kérdés, kevesen teszik fel. Nem nézem a híradót sem, mert nem vagyok hajlandó abban a vérmes, beteges és perverz kukkolásban részt venni, amit a híradó jelent. A balesetek széttrancsírozott testű áldozatai és az éhenhalt, szétlőtt gyerekek maradványai, meg az életében megfeneklett szerencsétlen sorsú ember könnyeinek bámulása sem hordoz információt. Csak a perverz kukkolás. Azt pedig gyűlölöm. Ezt nevezik közéletnek, hogy mások bajában vájkálnak. Hát ezt nem kívánom támogatni. Az internet is tele van ilyenekkel, de ott még egy halvány esély van rá, hogy ezeket elkerülhetem. Tájékozódás? Van az a régi szerkezet, amit úgy hívnak, rádió. Reggel tíz percben mindent megtudok, ami történt. Nem, nem látom a kilakoltatott anyuka karján csüngő koszos kis puttókat, akik éhen fognak halni, és nem látom, hogy a Balaton fele száguldó személyautó hogyan puszilta meg a szemközti fát, és nem látom, amint a valaha sármos és reményteli fiatalembert csipesszel szedegetik ki. De megtudom, hogy baleset volt, és lássuk be ennél több nem is tartozik ránk. Aljas dolog mások bajában tapicskolni. Persze ez most nagy divat, az emberek szeretnek kukkolni. Ha van egy baleset, körülállják, fotózzák, nézik. De nem segítenek. Nyilván, mert nem tudnak. De akkor minek vannak ott? Mert betegek. 
   A közélet, a 'celebek' meg annyira művilág. Azt hiszem ezzel mindenki tisztában van, de mégis, valami érthetetlen mohóság a képernyő elé ragasztja őket. Nézni kell, figyelni kell, noha tudják, hogy hülyére veszik őket. Ezt még nem sikerült megfejtenem, mi ennek az oka, a magyarázata, de keresem a választ. Pedig tévé nélkül egész sok szabad ideje lesz az embernek: lehet beszélgetni, olvasni, játszani. 
   Mindez csak választás kérdése. És sokan szeretik a könnyebb(nek vélt) utat választani. Kényelmes dolog a fotelből köpködni meg ítélkezni. Pedig kényelmesebb felállni és lekapcsolni a tévét, és nem szenvedni a sok mocsoktól, ami jön belőle. Valójában kényelmesebb nem foglalkozni a közélettel, mert a világ tele van érdekes dolgokkal, amik nem a tévén keresztül jönnek. Valódi dolgok. Nem megcsinált emberek, a szájukba adott mondatokkal. Az élet nem egy szappanopera, hanem valami egészen más. Nem is olyan régen még ezt tudtuk... Ma már, hogy hátat merek fordítani a 'közéletnek', nagy ára van. Kizárom magam a beszélgetések nagy részéből, mert nem tudok és nem is akarok a közéletről beszélgetni. Az emberek jobb esetben csak bolondnak tartanak, rosszabb esetben gerillaharcosnak. Mert számukra valahol itt kezdődik a terrorista. Aki megtagadja a médiamannát. Döbbent, riadt, megbotránkozott, félelemmel teli arcok néznek rám vissza, amikor kimondom a bűvös szavakat: "nincs tévém!". Érdekes. Felettébb érdekes.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem 2009 óta se tévém, se rádióm nincs, csak telefont és netet használok. Nagyon megutáltam az állandóan ismétlődő monoton bugyuta reklámokat. A hírek rendszeresen elferdítve voltak a nyílvánoság elé tálalva. Kell ez nekem? Egyáltalán nem érdekelnek a "sztár" pletykák sem, de sajnos van amiről értesűlök a netnek, vagy az utcán dumáloknak köszönhetően. Erre 1-2 TV b..i azt mondaná:'én azt hazudom, hogy nekem nincs TV-m', de abba bele nem gondol, hogy nem kell TV ezen hülyeségekről való értesüléshez. Szerintem nem véletlen, hogy a TV-ken az adókat másképpen csatornának hívják. A csatornáról pedig köztudott, hogy a szenny áramlik belőle. (Egyébként én 7-8éve a digi műholdas TV összes adóját fogtam ingyen egy "okos" dobozzal (Showbox), de kár volt kidomnom rá akkoriban ~25eFt-ot, semmi normális műsort nem találtam a kb.50 csatornán. Azóta ha filmet vagy zenét akarok hallgatni/nézni letöltöm internetről.) Remélem egyre többen leszünk akik így gondolják. Nagyon várom már a TV halálát.