2016. január 25., hétfő

Bevásárlás - shoppingolás

   Ez amolyan retrós megemlékezés lesz a boltokról. Szóval, volt régen a közért, ami nem volt nyitva vasárnap, sem éjszaka, sem késő este, mégsem haltak éhen az emberek. Most meg vannak szép nagy hiper-, meg mega- meg mifene plázák, tömve tele élelmiszerrel, amivel egy afrikai falut egy évig lehetne etetni, és senki nem lett boldogabb. A közértben meg volt kifli meg zsömle, nem kellett az embernek tipródnia, hogy mit válasszon, mi bio, meg egészségtudatos, azt etted, ami volt. No és desszertnek a télifagyi vagy a betűs csoki. A kosár sem gurult még, a karodon tartott súlyból is érezhetted, ha túlvásároltad magad. Nem volt csillogás-villogás. Nem érezted, hogy egy vagyont fizetsz, pedig nem voltak pontgyűjtő- meg törzskártyák. Mégis valahogy minden lényeges hazakerült. Ami viszont volt: a folyós zacskós tej, bosszúságok tejfehér forrása, de ha véletlen sikerült megnyerned a csatát és rendben hazaérned vele, olyan kakaót lehetett abból a tejből főzni, amin vastagon állt a föle. És voltak a villámkezű átverős pénztáros nénik, akik előszeretettel csapták be a közértbe leküldött gyerkőcöket. Persze a többség becsületesen verte a kasszát, de nem azt szokta megjegyezni az ember évekre visszamenőleg, hogy pontosan kapta meg a visszajáróját. És voltak a slágertermékek: a nyelvfestő Limo, mustármag a köpőcsövezéshez, a máig vitatott kulináris élvezetet nyújtó Mesesajt, a méltatlanul elfeledett Kristálykeserű. Kedves Velem Emlékező! Ha ma egy hipermarketbe tévedsz, gondolj arra, hogy régen akkora volt egy ABC, amekkora helyen most az ásványvizek kelletik magukat. Gondolj arra, hogy mennyi füles kosár kellene ahhoz a sok vacakhoz, amit mire kipakolsz a bevásárlókocsidból a futószalagra, megfájdul a derekad. Gondolj arra a két szatyorra meg arra a furcsán megnyúló színes hálóra a kezedben, amely elég volt a nagybevásárláshoz, most meg sakkozhat az egész család, hogy le lehessen csukni a limuzin 500 literes csomagtartóját, mert különben itt rohadunk meg a parkoló Mókus szekciójában.

2 megjegyzés:

Kavics írta...

Big ABC, big világ, big érzés (?)... :-(

Lili Palatinus írta...

Sajnos :-( Pedig jó is volt az...