2015. január 2., péntek

Nyitrai népballadák: A gróf és az apáca

Amott a magos hegyen, a völgyön nyíztem át,

ott láttam három grófot, ki csónakon halász.

A legeslegifjabb gróf, ki csónak szélén állt,

arany serlegbő kínált vidámító borát.

Nem kell nekem a bora, isz úgy se ihatom,

mert én szegény kislány, s te gazdag gróf vagyol.

Ekkor a gróf legíny zsebibe nyút, kivett egy karikát,

nesze te szíp leány, szerelmem zálogát.

Nem kell nekem a gyűrűd, isz úgy sem horhatom,

mert én szegény kislyány, s te gazdag gróf vagyol.

Ekkor a gróf legíny zárda előtt

megnyomta a csengőt, hun van az új apáca, ki most ide bejött.

Ide be nem jött senki, kimennyi sem lehet,

rátok gyojtom a szent zárdát, ha be nem engedtek.

Ekkor az új apáca, ki talpig fehírbe,

rövidre vágott hajjal, ki föl van szentelve.

Ekkor a gróf legíny zsebibe nyúlt,

s kivette pisztolyát,

agyon lőtte a lyánt,

s utána önmagát.


Nincsenek megjegyzések: