2014. június 6., péntek

Egy mamuttal futok :-)

   Reggelente a futópályán mindenki nagyon kedvesen üdvözli a másikat, noha semmit sem tudunk egymásról azon kívül, hogyan fuldoklik a másik. Már jó ideje kijárunk mi is, szintén lelkesen üdvözöljük a többi futót. Senkit sem ismerek, de mivel szinte mindig ugyanazokkal az arcokkal találkozom, elneveztem őket. Ilyen például Mamut, aki egy hatalmas férfi. Kolosszális méretei ellenére zseniálisan fut. Gyorsan és kitartóan. Bár ha eltrappol mellettem, reng a föld. Innen a neve is.
    Egy ideje Mamuttal pontosan egy időben érkezünk reggel. Az az új hobbija, hogy imád lehagyni. Ezt azért nem nevezném komoly teljesítménynek, mivel én lassú vagyok. Ám Mamut egy igazi vadász, ízig-vérig ragadozó (hmm, mik derülnek itt ki a növényevő mamutokról...). Nem éri be azzal, hogy egyszer lehagy. Minden körben le kell hagynia. Ad egy kis előnyt, elkocogok, aztán váratlanul rámtör. És elhagy. Aztán elégedetten pillog hátra, mint aki jól végezte dolgát. És ezt minden körben megismételjük. 
   Azt hiszem ez már egy barátság. "This is the begining of a beautiful friendship" ahogy a nagyok mondják :-) Lehet, hogy meghívom egyszer, fussunk szigetkört (majd ha már én is végig bírom futni)...
 

2 megjegyzés:

Kavics írta...

:-D elsőre az jutott eszembe: a kis öröm is nagy öröm (Mamut szemmel), hagyd meg neki :-)
A kép tökéletes :-) majd ha kinőtt az agyarad, akkor jön el a Te időd BariBori, akkor... :-)
Addig is jó futást!

Baribori írta...

Nem venném el tőle ezt az örömöt- szerintem tök jó dolog, hogy talált valakit, akit "legyőzhet". Amúgy én is szedem ám a lábam, hátha egyszer nem tud lehagyni, szóval nekem is jó ez a dolog!