2014. március 19., szerda

Csak egy hüvelyknyi férjem legyen...

   "...legjobban a feszes bőrét szeretném. A szemem sarkából figyelném ragyogásukat nem vesztett ajkait, pupilláit, amelyeknek fénye kápráztatná szempilláit, körmeit, amelyeket eszébe se jutna levágni, amíg nem figyelmeztetném, de főleg az épp csak férfiasodó testét. Hajlékony volna a mozgása, azt is bámulnám. Nem hasonlítanám- ahogy fiatal férfiakat szokás- hevesen fújtató és hidegen verejtékező csődörökhöz, inkább szarvashoz vagy egy ifjú forráshoz... de legesleginkább egy fiatal kígyóhoz, amelyik hiszi, hogy soha nem fogja elveszíteni fényes bőrét, s nem is tudja még, mi az a vedlés...
   Mindazok, akik tudnák, hogy ifjú kígyót tartok a házamban (akinek villás nyelvéről különben félelem nélkül innám a mérget), és akik az utcán látnának, sajnálkozva jegyeznék meg a hátuk mögött:
 -Természetellenes kapcsolat!
Én azonban minden este újra meggyőződnék róla, hogy nem tudják, mi a természet, mikor ott volna mellettem maga a természet- és persze bennem, természetesen."

Hatice Meryem: Csak egy hüvelyknyi férjem legyen...

Nincsenek megjegyzések: