2013. április 17., szerda

A bírák és ügyészek lakótelepe

   A XX. század elején a ma belső területnek számító budai hegyoldalakat gyors ütemben kezdték beépíteni villaszerű lakóházakkal. A korábbi szőlőhegyen elszórt nyaralóvillák között egyszerre megjelentek az egy időben, telepszerűen épített családi házak is. A korábban Pesten élő polgárok a Duna- hidak szaporodásával egyre inkább a budai oldalt választották lakóhelyül- a csendesebb környezet és a jobb levegő miatt. A budai oldalon kezdetben 600-1000 négyszögöles telekminimumokkal parcellázták föl a területet, de a Kis- Sváb- hegy Városmajor feletti részén sokkal kisebb, 300, sőt 150 négyszögöles telket is engedélyeztek.
   A Budai Újság 1908. áprilisi számában beszámolt a bírói és ügyészi kar tagjainak a Ráth György utcában tartott megbeszéléséről, ahol a résztvevők kifejtették, milyen kevéssé megbecsült helyzetben vannak a szakma képviselői: "Mi, akik őfelsége a király nevében ítélkezünk, a legprimitívebb szükségleteinket sem fedezhetjük..." Ezért határozták el a bírák és ügyészek lakásgondjának megoldására egy telepszerű együttes megépítését ezen a területen. A környék ekkor még rendezetlen és elhanyagolt terepviszonyokkal rendelkezett. A telep gyors beépítéséről a korabeli szaksajtó rövid híradása adott színes ismertetést a Magyar Építőművészetben: "A Délivasút pályaháza szomszédságában a Kis- Sváb- hegy déli lejtőjén, ott ahol egy esztendővel ezelőtt még járhatatlan dűlőutak választották el a Kékgolyó utcát a város lakott részétől, néhány hónap alatt festői csoportosítású kis város keletkezett, makadámos utcákkal, vízvezetékekkel, csatornázással, villamos és gázvilágítással. Augusztus óta be is népesedett ez a mese módjára keletkezett gyönyörű kis cottage- telep, amelyen egyenlőre 40 épület hirdeti a főváros lakáskérdés egyik megoldásának kitűnően sikerült és mindenképpen utánzásra méltó módját."
   A telep építéséhez az első lépést az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke és főtitkára tette meg. A telep tervezésére Árkay Aladár kapott megbízást, akinek tervei és vezetése alapján harminchét különböző villa létesült, általában szintenként három szobával, mai értelemben nagy alapterülettel. A bírák és ügyészek telepének kialakítását az 1893-as építési szabályzat módosítása tette lehetővé, amikor a térséget nyaralóövezetből lakókerületté sorolták át. 
   A telepszerű beépítés ellenére gyakorlatilag minden épület más- más homlokzattal és alaprajzi elrendezéssel épült. Annak ellenére, hogy a tervezőjük azonos volt, annyira változatos utcaképet nyújtanak, hogy a mai szemlélő alig hinné, hogy nem egymástól függetlenül létesültek. 
(Forrás: Hegyvidéki épületek, a kiadvány szövegét írta és fotóanyagát készítette Rosch Gábor, a blogban bemutatott képek újak, B.B. saját fotói)




















 

Nincsenek megjegyzések: